Karácsony előtt egy magyar család átlagosan két kiló szaloncukrot vásárol. Az ünnepi édességek minőségére legalább annyira fontos odafigyelnünk, mint az árára.
Honfitársaink évente öt-hatezer tonna szaloncukrot vesznek, csaknem hatmilliárd forint értékben. Noha egyre inkább keresett a valódi étcsokoládéval bevont szaloncukor, a legtöbb vásárló számára mégis döntő tényező a kedvező ár. Emiatt az olcsóbb, csoki helyett tejbevonóval készített termékekből fogy a legtöbb. Pedig száz gramm étcsokoládé elfogyasztása huszonegy százalékkal csökkenti a szívinfarktus kockázatát, vérnyomáscsökkentő hatása miatt. A csokoládét antioxidánsnak számító E-vitamin és ásványi anyag tartalma, valamint vérképzést segítő réztartalma - mértékkel fogyasztva - kedvező élettani hatású termékké teszi.
Csak hivatalos gyártótól
Ha bizonytalan vagy, a válogatást a címke elolvasásával kezdd! Meg fogod találni rajta az édesség valamennyi összetevőjét, a termék lejárati dátumát, a gyártó adatait, és azt, hogy mennyi kalóriát, hány gramm fehérjét, zsírt és szénhidrátot tartalmaz. Egy darab szaloncukor súlya hozzávetőlegesen egy deka, csokibevonata a tölteléket óvja a kiszáradástól (ezt régen a kandírozás nevű eljárás révén oldották meg).
Zacskós, dobozos és kimért
Nemcsak a tetszetős külső, de a termék eltarthatóságának, higiéniájának és szállíthatóságának biztosítása is a csomagoláson múlik. Sérült, szakadt csomagolású terméket lehetőleg ne vegyünk. Ugyanez érvényes az átlátszó zacskóba csomagolt, „meztelen" szemekre. Bár a zacskós kiszerelés olcsóbb, érdemes a dobozban kapható szaloncukrot előnyben részesíteni, ugyanis a boltokban egymásra pakolt zacskók alján lévőkben könnyen megsérülhetnek a szaloncukrok. A megrepedt darabok pedig hamar kiszáradnak és ehetetlenné válnak. A szupermarketekben kapható, olcsóbb típusok zacskói vékonyak és sérülékenyek, ellentétben az elismertebb márkákéval. Dobozos csomagolást jellemzően a fiatalabbak, míg zacskóba csomagolt szaloncukrot inkább az ötven év feletti korosztály vásárol. A vásárlók kétharmada leginkább négyszáz-ötszáz grammos, tasakos kiszerelést keres. A csomagoláson feltüntetett információs telefonvonal megléte már önmagában is fontos jele annak, hogy minőségi terméket vásároltál. Csak akkor dobd ki a csomagolást, ha meggyőződtél a termék minőségéről. Kimért, piaci szaloncukrot venni kockázatos, mivel gyakorlatilag ellenőrizhetetlen az eredete, akár a tavalyi karácsonyi kínálatból visszamaradottat is ránk sózhatják, ezért kóstolót kell kérni. Árulkodó jel a túl kemény tapintás, vagy a fehér elszíneződés. Különösen óvakodj a karácsony után, aluljárókban kínálgatott, gyanúsan olcsó, ismeretlen eredetű áruktól!
Csoki, vagy tejbevonó?
A szigorú nemzetközi szabványok szerint készülő csokoládé legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj. Ha kisebb élvezeti értékű kakaós masszából, azaz tejbevonóból készül a szaloncukor bevonata, akkor a kakaóvajat egyéb olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. A garantált minőségű csokoládé legalább harmincöt százalékban tartalmaz kakaó-szárazanyagot, ebből tizennyolc százalék a kakaóvaj, a zsírmentes kakaó szárazanyag pedig minimum tizennégy százalék. A dúsító vagy ízesítő adalék mennyisége tíz-tizenöt százalék fölött legyen. Szezonális édességről lévén szó, a minőség-megőrzési időt többnyire három hónapban szavatolják, bár elsősorban a címke ad erről megbízható információt. Ha nem találod kielégítőnek a minőséget, blokk felmutatása ellenében a forgalamzótól követelheted a termék kicserélését, de csak a minőségmegőrzési idején belül.
Fogyasztóvédők rémtörténetei szerint létezik olyan „marcipános" szaloncukor, amelyben csupán egy százalék marcipán van. Ennek ízesítését inkább mandulaaromával oldják meg. Ez a „szellemes” megoldás nyilván olcsóbb, mintha húsz százalékos marcipántartalmú volna az édesség. Néha olyan furcsa megnevezésekkel is találkozhatunk, mint a „májuszöld" színezék, vagy „zselé ízű" szaloncukor. Utóbbi persze ízesített zselés szaloncukrot jelent. Nem árt vigyázni a sárga színezékben előforduló, Ausztriában és Svájcban betiltott, de az Unióban egyelőre engedélyezett tatrazinnal (E102), ami sok ember szervezetében allergiás reakciókat válthat ki.
A polcok kínálata
A szaloncukrok gyártását nyáron kezdik, hogy a karácsonyi szezonra már a boltok polcaira kerülhessenek. A gyárak logisztikai szempontok miatt legkorábban a frissességet hosszabb ideig őrző, zselés termékeket kezdik gyártani. A december első három hetére jellemző szaloncukorvásárlások több mint fele a hipermarketekben történik. Legnépszerűbb a zselés, a vajkaramellás, a marcipános, majd a kókuszos. A szaloncukrot vásárlók egyharmadának van kedvenc márkája és típusa is. A minőségben elfogadható Nestlé és Stollwerck választékában az eredeti csokoládés édesség mellett találhatunk olcsóbb, tejbevonósat is. Drágának számít a Milka, a Szerencsi, vagy a Szamos kínálata. Ezek a gyártók kizárólag valódi csokoládéval vonják be szaloncukraikat, negyven dekás, dobozos kiszerelésben ezer, díszdoboz esetében kétezer forint fölé ugranak az áraik. A Sweet Point négyszáz grammos kiszerelésű szaloncukrai még éppen az ezer forintos határ alatt maradnak. A Stollwerck, és a Fundy édességei négyszáz grammos, zacskós kiszerelésben hatszáz forint körül szerezhetők be. A Smekt, a Sárospatak-Hungária, vagy más kisebb kft-k által gyártott, kakaós fajták pedig ennek a feléért (kivéve az alkoholost) is megvehetők, de márka nélküli szaloncukrot már kétszáznegyven forintért is találhatsz a hipermarketekben. Utóbbiak minősége kivétel nélkül megkérdőjelezhető, növényi zsírral, cukorral és mesterséges aromával készítik őket.
Szóljon hozzá: