A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megtévesztő hitelkártya hirdetései miatt bírságolta meg az OTP-t és a Magyar Cetelem bankot.
hirdetés
2006. szeptemberének végén a GVH már elmarasztalta az OTP Bank Nyrt-t, hitelkártya termékeit népszerűsítő, fogyasztók megtévesztésére alkalmas hirdetései miatt. A bank 2003 októberétől kezdve nem ad megfelelő tájékoztatást ügyfeleinek arról, hogy milyen feltételekkel használhatják kamatmentesen hitelkártyájukat. A versenyhatóság akkor százmillió forintos bírságot rótt ki a pénzintézetre. Időközben kiderült, hogy az OTP nem változtatott reklámozási gyakorlatán, annak ellenére sem, hogy a Fővárosi Bíróság elutasította a GVH határozatával szemben benyújtott keresetét. A megismételt eljárás eredményeként a GVH újabb kétszázmillió forintos bírságot rótt ki, a visszaesőnek számító bankra.
A pénzintézetek széles körben alkalmaznak megtévesztő hirdetéseket, ezért a GVH piactisztító vizsgálatsorozatot folytat a hitelkártyát kibocsátó bankoknál, hogy visszaszorítsa káros hirdetési gyakorlatukat. Ennek során az OTP Bank mellett a Magyar Cetelem Bank Zrt-t is elmarasztalták, nyolcmillió forintos büntetéssel sújtva a szabálytalankodó céget. Korábban a K&H tizenöt, a Citibank húsz, az Erste kettő, a Raiffeisen kilenc, a Budapest Bank pedig tizenkétmillió forint bírságot kapott.
Amikor mégsem kamatmentes
A GVH szerint hitelkártya használat kamatmentességére vonatkozó ígéret megítélésekor a fogyasztók csak akkor kapnak reális képet, ha a tájékoztatás egyértelműen, pontosan tartalmazza, hogy
* a kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem;
* a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőig történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetében a fogyasztó kamat megfizetésére köteles;
* a teljes tartozásba nemcsak a vásárlási tranzakciók tőkeösszege, hanem a bank felé a hitelkártya jogviszonnyal összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás beleértendő (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege).
Ha a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás a kamatmentes időtartam hosszáról is tájékoztatást ad („akár x napig kamatmentes"), az ígéret reális megítéléséhez annak ismerete is szükséges, hogy az x nap csak akkor teljesül, ha az elszámolási időszak első napján történik meg a vásárlási tranzakció, ettől kezdve a kamatmentes időtartam hossza folyamatosan, minden egyes további napon egy nappal csökken.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tanulmánya szerint a fogyasztók jelentős része nincs pontosan tisztában a kamatmentes periódus jellemzőivel. Nem tudják, hogy csak akkor van kamatmentesség, ha meghatározott időn belül az adott terméknél meghatározott módon teljesítik a befizetést. A pénzügyi intézmények számos információs anyagban tájékoztatják ügyfeleiket a kamatmentes periódusról, ám a tájékoztatás módja fogyasztóvédelmi szempontból aggályos: nem hívják fel hangsúlyosan az ügyfél figyelmét, hogy a kamatmentes periódus csak abban az esetben él, ha a felhasznált teljes hitelösszeget a fizetési határidőig megfizeti. „Részlegesen" ez az opció nem vehető igénybe, tehát ha a minimum összeget meghaladóan, de nem a teljes összeget törlesztik, nincs kamatmentes periódus a törlesztett részletet illetően. Az sem tudatosul a fogyasztókban, hogy ha nem a felhasznált teljes összeget fizetik vissza, akkor a teljes igénybevett hitelösszeg válik kamatkötelessé, nem csupán a vissza nem fizetett hitelösszeg-rész!
"Lajos pénzszűkébe került és egymillió forintos hitelszerződést írt alá a GVH által már elmarasztalt Euromobilien Hungary Kft.-vel. Az ügyintéző kérésére befizetett hetvenezer forintját viszont már a szerződés felmondása után nem kapta vissza. "
"Mónika problémája akár az egész ország problémája is lehetne. Másfél éves állástalanság után épp kezdene egyenesbe jönni a család, csupán a behajtó cégek munkatársai írogatnak sms-t este kilenc után. "
![](\"/!coop/2011/coop_boltkereso.jpg\")
Szóljon hozzá: