Sokan esküszünk a piacon, töpörödött nénikéktől kapható gyümölcsre, ahelyett, hogy a bolti, nagyobb, de kevésbé ízes portékát választanánk. A piacok kaotikus kavargása mára a múlté. Az élelmiszerbiztonság szabályai ott is ugyanolyan szigorúak, mit bárhol.

Szigorú szabályok

Egy kistermelőnek szigorú szabályokat kell betartania minden munkafázisban, termeléstől eladásig. A használt helyiséget, berendezést, eszközöket, ládákat, járművet fertőtleníteni kell. Élelmiszer csak fertőtlenített edényben tartva árusítható. A nyers tej tárolására szolgáló helységet el kell különíteni az állatok lakhelyétől. Fejés előtt meg kell tisztítani a jószág tőgyét. A nyers tejet szűrés után megjelölt edényben, fedetten, hűtve kell tárolniuk. A tojást tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tartaniuk, azt legkésőbb a tojásrakást követő huszonegy napig el kell adni.

A kistermelőt az illetékes Állategészségügyi- és Élelmiszer Ellenőrző Állomás veszi nyilvántartásba, regisztrációs számmal látva el. A gazdaságok működését is folyamatosan ellenőrzik. A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást pedig az árusítás helyén kell tartania. Ezt a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolással együtt két évig meg kell őrizni. A kistermelő felelős a forgalmazott termék eredetének dokumentálásáért, a minőségi előírások betartásáért.

Jogaink a piacon

Mit tehetünk, ha a kistermelő által kínált áru minősége nem megfelelő, vagy romlott, esetleg büdös, koszos helyen tárolják? Ha pénzünkért nem kapunk kifogástalan minőséget, reklamáljunk. Ennek jogalapja mindig a hibás teljesítés, tehát, ha teljes árért valamilyen módon csökkent "értéket" kapunk cserébe. Vigyázat, minőség reklamáció akkor lehet hatékony, ha az áru eredete bizonyítható! Ezért mindig őrizzük meg a piaci vásárlást igazoló iratot (nyugta, pénztári blokk). A szavatossági szabályok ugyanis a kistermelőre is vonatkoznak. A kistermelő minőségi hibás élelmiszerét köteles a vásárló választása szerint azonnal kicserélni, vagy, ha ez nem lehetséges, visszaadni az árát.

Lényeges kérdés, hogy a vásárlás pillanatában tudtunk-e az áru esetlegesen csökkent minőségéről. Általunk ismert hibáért ugyanis az eladó nem tartozik felelősséggel. Az élelmiszer minőségét és összetevőit mindig világosan fel kell tüntetni. Ha nem látunk ilyet, nyugodtan panaszkodjunk az illetékes hatóságnál. Az ellenőrzés szakterületek szerint van felosztva az élelmiszerbiztonsági szerv (Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal, illetve a megyénként működő Állategészségügyi- és Élelmiszer Ellenőrző Állomások) az egészségügyi államigazgatási szerv (ÁNTSZ) és a fogyasztóvédelmi hatóság (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) között.

Akkor se essünk kétségbe, ha nem igazodunk el a hatóságok útvesztőjében, és nem tudjuk, kihez forduljunk! Az általunk megkeresett, illetéktelen hatóság ugyanis köteles ügyünket áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez, amiről tájékoztatást is kapunk. Ha az illetékes hatóság megalapozottnak találja panaszunkat, az érintettel szembeni elmarasztaló határozatot hoz. Korlátozhatják, vissza is vonhatják a működési engedélyt. Bírságot szabhatnak ki, szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek.

Mire figyelj a piacon?

A zöldség-gyümölcs mindig elkülönítve tartandó. Kínálni úgy kell, hogy magunk választhassuk ki a vásárolni kívánt terméket. Élelmiszert nem szabad együtt tárolni a háztartási és vegyi árukkal sem. Tilos közvetlenül a földről árusítani. Hűtést igénylő élelmiszer, például tej, tejtermék, hús csak ilyen célra használatos hűtőpultokban tárolható. A kenyeret tiszta és higiénikus tartóban kell tartani. Mi meg lehetőleg ne fogdossuk össze csupasz kézzel a választékot. Pénzkezeléssel foglalkozó dolgozó nem érintheti kézzel az árut. Ha nincs külön pénztáros, kizárólag fogóeszközzel, vagy műanyag zacskó segítségével végezhető a kiszolgálás.

Hentesáruk, húskészítmények, sajtok, hidegkonyhai készítmények, savanyúságok vásárlásakor szintén követeljük meg, hogy a kiválasztott holmit villával, kanállal, fogóeszközzel helyezzék a csomagolásba, és csak azzal együtt a mérlegre. Legújabban már eltérő termények, így például tojás és krumpli egymás utáni érintése is tilos. Annak a kofának, aki tojást ad az egyik vevőnek, majd almát a másiknak, a kettő között kezet kell(ene) mosnia, vagy törlőkendőt használnia. Ugyanez vonatkozik a készpénz és a friss fogyasztásra alkalmas áru érintésére is. Az áru érintése egy zacskó kesztyűként történő használatával is elkerülhető. Élelmiszert csak egyszer használatos tasakokba szabad csomagolni, a zacskók többszöri használata tiltott.

A Fény utcai, illetve újpesti piacon rögtönzött körsétánk alkalmával az általunk megfigyelt kofák nagyjából betartották a fennebb leírt szabályokat. A negyedik kerületben csupán egy olyan árust láttunk, aki a csalamádé kimérése közben csak egyik kezén hordott gumikesztyűt. A Fény utcában pedig a fel-alá repkedő galambhorda tűnt a piac legkoszosabb berendezési tárgyának. Az általunk megkérdett árusok - bár fotózni "persze" nem hagyták magukat - egyértelműnek tartották , hogy a szabályokat be kell tartani, legalábbis nem tapasztaltunk különösebb berzenkedést részükről.

Ajánljuk még:

• A nagy GPS teszt
• Gépolajban pácolt uborkák
• Így vásárolj noteszgépet!
• A klíma ördöge
• Önkéntes árszolgáltatás