Az Európai Unióban évente 1,3 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ehhez mi, magyarok fejenként közel öt mázsával járulunk hozzá. A szelektív gyűjtés tehát mindinkább túlélésünk záloga. A kukásautó pedig a látszat ellenére sem ömleszti össze a fáradságos munkával szétválogatott, drága nyersanyagot.
Magyarországon évente négy-ötmillió tonna szilárd hulladék keletkezik a háztartásokban, és ebben nincs benne az ipari és mezőgazdasági hulladék. Egy átlagos városlakó naponta 0,8-1 kilogramm szemetet termel. A hulladékmennyiség egyharmada komposztálható, egyharmada pedig újrahasznosítható csomagolási hulladék: műanyag, fém és üveg.
A maradék egyharmad hasznosíthatatlan szemét, ennek túlnyomó része lerakóhelyre, kisebb része szemétégetőbe kerül. A lakossági felhasználásból jelenleg az újrahasznosítható anyagoknak csupán öt-tíz százaléka kerül vissza a rendszerbe, ami rossz, bár fokozatosan javuló arány. Az összes (ipari és egyéb területeken) keletkező - újrahasznosítható anyag húsz százalékát hasznosítjuk újra. Ezt az arányt 2012-ig az uniós előírásoknak megfelelően hatvan százalékra kell feltornászni.
Alapvető szemétkategóriák
Négy kategória kezelhető külön: műanyag, üveg (színes és fehér), papír és fém. Műanyagszemét leginkább jellemzően PET-palackokból (üdítős, ásványvizes) és csomagolóanyagokból keletkezik a háztartásokban. Ide sorolható az elöblített tejfölös doboz is. Nem gyűjthető viszont szelektíven például a fogkefe, vagy a magnókazetta. Második kategóriába az üveg tartozik. Ezen belül megkülönböztetjük a fehér üveget (befőttesüveg) és a színes üveget (pezsgősüveg). Nem gyűjthető szelektíven például az ablaküveg, orvosságos üveg, vagy a villanykörte. A harmadik kategória a papír. Újságpapír, kartonpapír, reklámanyagok, szórólapok mind ide tartoznak. Az utolsó kategória a fémből készült termékeké, ez jellemzően a sörös, üdítős dobozokat jelent.
 |
Ami sehová sem sorolható be, az néhány kivételtől eltekintve egyszerű háztartási hulladéknak minősül. A szelektív gyűjtés módja településenként és országrészenként eltérő. Kihelyezett tárolókból, úgynevezett „gyűjtőszigetekről” országszerte közel négyezer darab van. Szegeden és környékén, ha megfelelő színű zsákba csomagoljuk szemetünket a kuka mellé, a szemétszállító vállalat különdíj nélkül szállítja el. Országszerte több mint hetven hulladékudvar működik. Ezeken az ingyenes átvevőhelyeken az említett, négyféle típusú szeméten kívül veszélyes hulladékot is átvesznek. Ide sorolhatóak a háztartásban használt elektromos berendezések, a gumi, a hungarocell, és persze az egyik legbrutálisabb, lakosság által „termelt” környezetgyilkos holmi, a használt akkumulátor.
A mostanában tömegével cserélt monitorokat többek közt azért sem szabad egyszerűen szemétbe dobnunk, mert képcsöveikben akár három kilogramm ólom, illetve erősen mérgező kadmium is lehet, emiatt számít különösen veszélyes hulladéknak. A hulladékudvarokba bevitt szemetet a szokásos módon, iparilag hasznosítják. A hulladékudvarok forgalmának 99 százalékát jelenleg közületi beszállítások adják. Közkeletű tévhit, hogy a kukásautó egybeömlesztené a különféle szemeteket, valójában külön rekeszekbe helyezik a hulladékot. A félreértések másik oka, ha ugyanaz a kukásautó szállítja el a papírt, fémet, üveget – csak éppen más napokon.
Szóljon hozzá: