Margarint fogyasszunk vagy vajat? Növeli a tojás a koleszterinszintet? Káros az egészségre, vagy mégsem? Sorjáznak a kérdések. Nincs könnyű helyzetben, aki megpróbál – korábbi étkezési szokásait feladva – egészségesebben táplálkozni, hiszen a tudomány új és újabb felfedezésekkel áll elő. A Kosár magazin a tisztázás szándékával a hitek és tévhitek rengetegében járt.

Egyre több információ ér minket, és egyre nehezebb eligazodni közöttük. Szerencsére a rémhírek nem terjednek kontroll nélkül, mert mindig akad újságíró, aki megpróbál utána járni az igazságnak. Így történt ez nemrég is, amikor a dobozos sör csomagolásán maradt, emberéletet kioltó mérgező anyag ügye került reflektorfénybe. Az interneten küldték a figyelmeztetést: mindenki mossa le alaposan az üdítőitalos vagy sörös dobozt, mielőtt belekortyolna, mert meghalt egy ember, aki patkányvizelettel szennyezett dobozos sört ivott.

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszerbiztonsági szakértője röviden elejét vette a további kételkedésnek. Elmondta, hogy a dobozos italokra nem kerülhet sehol efféle szennyeződés, hiszen azokban a tranzitraktárakban szállításbiztos gyűjtőcsomagolásban tárolják az árut a raklapokon, azaz az esetleg előforduló patkányok nem férhetnek hozzá. Az üzletek eladóterébe pedig ezekből már kiszedve, de még mindig fóliázva kerülnek ki az egységcsomagok. A dobozokat tehát több réteg takarja, mielőtt a fogyasztóhoz kerülnek.

A tudomány cáfolja a tudományt

A táplálkozástudomány képviselői az utóbbi évtizedekben számos újdonsággal rukkoltak elő. Az egyik legújabb álláspont az, hogy az egészséges táplálkozás alapja a napi rendszerességű, összességében legalább 40-60 dekányi nyers zöldség-, illetve-gyümölcsbevitel. Dömölki Lívia hangsúlyozza, hogy az optimális mennyiség sok mindentől függ, például az életkortól vagy a testmagasságtól. Ugyanakkor az is a korszerű szemlélet része, hogy a táplálkozás alapját a gabonafélék és származékaik alkotják, ezen belül is előnyben kell részesíteni a magvas készítményeket, és érdemes mellőzni a fehérkenyeret.

A húsfogyasztás mértékkel egészséges, miként kevés zsiradékra is szüksége van a szervezetnek. Legkevesebbet az édességből és az alkoholból fogyasszunk! – tanácsolja a szakértő, utalva a hízást eredményező „üres” kalóriákra. Egy pohár könnyű bor az ebédhez, vagy a vacsorához viszont nem ártalmas, mi több, egyenesen hasznos, mivel segíti az emésztést. A szakemberek álláspontja szerint nem egészséges, ha bármit is teljesen megvonunk magunktól.

Vonatkozik ez még a sertészsírra is, amit hajdan szinte kitiltottak a konyhából, mondván, rettentően egészségtelen, mert csupa telített zsírsav. Ugyanígy járt a tojás, amit a magas koleszterinszint miatt vetettek – persze jelképesen – máglyára a hatvanas években. A hosszú ideig tiltólistán lévő ételről azonban később bebizonyosodott, hogy nincs benne úgynevezett „rossz” koleszterin, csak „jó”, ami nem növeli a szervezet koleszterinszintjét. Mondhatjuk: az folyamatosan fejlődő tudomány alkalmas arra, hogy kijavítsa korábbi tévedéseit.

Kalóriaszegény rákkeltők

A világméretű fogyókúra-őrület során divattá vált a kalóriaszegény cukorpótló édesítők felhasználása. Ezeket már hosszú évek, sőt, évtizedek óta nemcsak a cukorbetegek, hanem a testsúlyukra önszántukból, vagy orvosi javallatra ügyelők is előszeretettel fogyasztják. Néhány éve azonban kiderült, hogy a mesterséges édesítőszerek sem fogyaszthatók büntetlenül. A szacharin például nagy mennyiségben rákkeltő, az aszpartámmal pedig nem szabad főzni, mert magas hő hatására káros anyagok keletkeznek az ételben. Napjainkra már az élelmiszeriparban szigorú előírásokkal korlátozzák az édesítőszerek mennyiségét.

Az egyik legfontosabb felhasználási terület a kalóriaszegény üdítőké, melyeknek fogyasztása világszerte nő. A kontrollálható bevitel érdekében minden élelmiszeren fel kell tüntetni, ha mesterséges édesítőt tartalmaz, és jellemzően azt is, hogy miből mennyit. Pár éve még azt is fennen hirdették az egészségmániások, hogy szóját szójával kell fogyasztani – emlékeztet az élelmiszerbiztonsági szakértő. Majd hozzáteszi: a világ legnagyobb szójafogyasztói, a japánok és a kínaiak átlagosan napi három gramm szóját esznek. Ebben az esetben is érvényes a tétel: a túlzásba vitt fogyasztás az eredeti szándékkal, az egészséges táplálkozással ellentétes eredményt hozhat.

A modern élelmiszeripar térhódításával párhuzamosan egyre több mesterséges adalékanyagot fogyasztunk, hiszen az üzletekben kapható élelmiszereknek egyre kívánatosabb küllemet, ízt és illatot kölcsönöznek a gyártók. Az Európai Unióban folyamatban van a túlzottan elszaporodott élelmiszer-adalékanyagokkal kapcsolatos előírások felülvizsgálata. Az Európai Élelmezésbiztonsági Hivatal nemrég már be is tiltott egy rákkeltőnek bizonyult piros színezéket, amit elsősorban Angliában használtak, Magyarországon viszont egyáltalán nem. Ráadásul nálunk ez a fajta színezék – a szigorú előírások miatt – korábban sem volt engedélyezve.